Létezik egy nemzet, amelynek képzeletét százötven éve fogva tartja a halhatatlanság. Oroszországban hívők és ateisták, filozófusok és technológusok politikai rendszertől függetlenül munkálkodnak az örök élet koncepcióján. Miért?
Jó pár évvel ezelőtt egy antropológus barátomtól tudtam meg, hogy a Tetris orosz találmány. Nagyon meglepődtem, hiszen világéletemben japán vagy amerikai eszközökön játszottam vele (ez volt az egyetlen kazetta, amit a Nintendo Game Boy mellé csomagban adtak). Beszélgetőtársam azonban felhívta a figyelmem, hogy kulturális értelemben a Tetris nem is származhatna máshonnan, mint Oroszországból. E játék dramaturgiájának ugyanis az az alapja, hogy az ember sosem nyerhet – a vereséget késleltetheti.
Utólag logikusnak tűnik, hogy nem sokkal később a transzhumanizmus fogalmával is egy ifjú orosz milliárdos, Dmitrij Ickov titokzatos tevékenysége kapcsán ismerkedtem meg. Az internetvállalkozó fejébe vette, hogy örökké szeretne élni, ezért az általa alapított 2045 Kezdeményezés tíz éve kutatja tudat és gép összekapcsolásának lehetőségeit. Nem kérdés, hogy a megsemmisüléstől való félelem központi helyet foglal el az orosz észjárásban, s időpontjának kitolása a végtelenbe feltűnően foglalkoztatja gondolkodóit. Ennek tragikusan nehéz történelmük mellett drámai hanyatlást mutató demográfiai adataik is különös aktualitást adnak. De miben különböznek a 21. század orosz utópistái nyugati felebarátaiktól?
Az Alphabet tulajdonában lévő Waymo jövő héten megkezdi az önvezető járművek tesztelését a japán főváros közútjain. Bár a vállalat még nem döntött arról, hogy elindítja-e robotaxi-szolgáltatását az országban, a tokiói megjelenést így is mérföldkőnek tekinti. A tesztelés elsődleges célja a japán közlekedési környezet sajátosságainak feltérképezése.
A kölykök 3 és 6 hónaposak, hófehér bundával, erőteljes állkapcsokkal rendelkeznek, és már most 36 kilogrammot nyomnak.
Ám szerencsére nem mindenütt lankad az éberség, Európa továbbra is marad a dedóban, szóval a Telex megnyugodhat.
Nem tudják majd megállítani az álhírek terjedését.
Amikor szól az emlékezet: Nabokov önéletrajzi története részletgazdag, érdekes betekintést ad a szovjet hatalomátvétel előtti orosz világba.
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.
Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.
Mint azt a Mandiner tegnap megírta, valószínű, hogy megtalálta Hunyadi Mátyás koponyáját egy magyar kutató.
